Virágvasárnapi barkaszentelés

2017.04.09

A virágvasárnapnak kettős jelentése van: emlékezés Jézus jeruzsálemi bevonulására és azt követő kínszenvedésére, kereszthalálára, majd dicsőséges feltámadására. Az egyházi liturgiában már az első századoktól fogva gyökeret vertek a jeruzsálemi bevonulást felelevenítő szertartások.

 400-ban ünnepi menetben vonultak a hívek pálmaágakat lengetve az Olajfák-hegyéről a városba. Nem sokkal később Konstantinápolyban, majd a XI-XII. században Rómában is szokásba jöttek a virágvasárnapi szertartások. A hívek által magukkal hozott pálmaágak megáldásának szokása bizonyítathatóan a VIII. század közepére nyúlik vissza. Az ókori világban a pálma az élet, a reménység, a győzelem jelképe volt, és a vértanúkkal hozták összefüggésbe. Az olajágak a békét jelképezték. Azokban az országokban - mint hazánkban is -, ahol ritka a pálma, helyette barkát szentelnek meg a papok virágvasárnap. A néphit betegségektől óvó, gyógyító hatást tulajdonít a megszentelt barkának.

A 8 órai kezdettel a templom előtt Kis Zsolt atya az iskola alsós gyerekei, az óvodások és a hívekkel megáldotta a barkát. Közös imádkozás után a gyerekek a padsorok között kezükben feltartva a megszentelt barkával sorfalat álltak. A sorfal között az atya a ministránsok kötelékével bevonult a templomba ahol közös szentmisén vettek részt.